A község története

Homokpartos nagy-dunai fürdő, jó levegő, szép kilátás és napfény, no meg olcsó romantikus közlekedés: gőzhajó. Ez tette a jelen században Kulcsot népszerűvé. De még az 1960-as években kiadásra került Új Magyar Lexikon is csak Rácalmás címszóval említi: „hozzátartozik Kulcs nyaralótelep”.

Régmúlt … Az embert kezdetektől fogva vonzották a vizek, elsősorban a folyók. Táplálékot ad és mozgási lehetőséget. Tények, leletek igazolják, környékünkre is igaz! A legrégibb lelet Radicsa pusztáról származik, már a háborút megelőzően a Nemzeti Múzeumba vitték. Bronzkori urnatemető és a vaskori Laténe kultúra maradványai kerültek e helyről elő. A Római Birodalom limes vonalának építményei és az avar kori sírleletek is bizonyítják a hely lakottságát. Az avarkori sírok feltárásában, leleteinek mentésében elévülhetetlen érdemei vannak néhai Bóna István akadémikusnak, akinek akadémiai disszertációjával Kulcs neve bevonult a nemzetközi régészeti irodalomba, a késő-avarkori kultúra egyik ritka magyarországi lelőhelyeként. A népvándorlás korabeli lovas sírok már a honfoglalás korában viszik el az emlékezőt. Szent István király 1025-ben a Veszprém-völgyi apácáknak adja a mai Kulcs területén fekvő Szántó nevű helységet. A tatárjárás pusztításai után ezt az elvadult helyet királyi vadászterületként tartják nyilván.

Középkor … 1352-ben „Possassio Kulchegház” – ez a Károly Róbert által kiadott alapítólevél a község templomának kulcsával azonosítja a falu nevét – 1497-ben pedig „Possessio Kwlch” néven emlegetik településünket, mutatva az esetleges szláv eredetet, „folyókanyart”, „kanyargós út” jelentését. „Kulcsfontosságú hely”: magyarázzák így is. Szulejmán 1526-ban még virágzó falu mellett haladt el, a század közepén is ép volt, de a felszabadító háborúk alatt 1688-ban mint elpusztult, elhanyagolt falut írják össze. Farkasok, Lendvaiak, Jankovichok, majd Szapáryak birtokaként jegyzik „Kulczot”, örökösödéi peres anyagaik is megemlítik a települést. 1750-ben „Duna fölött fekvő hegy hátigh kutsi pusztának hegyiben-völgyiben levő haraszt”-ként írnak a környékről és 120 év múlva is csak „partos, szakadásos terület”-ként jellemzik. Korabeli forrás szól arról, hogy makádi lakosok a kulcsi pusztán való itatásért 15,- Ft-ot fizetnek, valamint arról is, miszerint a II. József kori népesség-összeírás (1784-87) idejét itt 2 ház – 1 család – 3 fő (1 nő) találtatott: zsellérek.

Közelmúlt … A XVIII. század utolsó évtizedeiben nyarakat és több évet töltött Rácalmás-kulcsi birtokain Jeszeniczei majd Vadasi Jankovich (IV.) Miklós a legjelentősebb birtokos család örököse, akit kora műkedvelő tudósként ismert.
Az 1809-ből származó jelentés szerint: „Kulcsnál van egy kis átkelő egy kis járművel, csak gyalogosoknak alkalmas. A magaslatok rézsűje meredek, út nem vezet a parthoz, amely már a közepes vízállásnál is víz alatt van. Kulccsal szemben sincs út, csak bozót és mocsár”.
1828-ban Rácalmás Kulccsal 645 adózót számlált. Külön kulcsi adatot ritkán találni, ezért érdekes 1856-ból az, hogy a 3050 lakosból Daján (4) 105, Kulcson 11 fő élt. Nagyon lassan népesült be a „puszta”. 70 év múlva népessége viszont a statisztikában már 449 fő.
Térjünk vissza kissé a XIX. századba. amikor 1830-ban Széchenyi István a Desdemona nevű, Pesten „összerótt” lélekvesztőjén, útban az Al-Dunára, a kulcs-környéki partoknál elhajózott, házakat nemigen láthatott, legfeljebb halásztanyát a parton, úszómalmokat a vízen. A völgyhajó és a házhajó közt vidáman forogtak a vízikerekek. Adonytól Dunapenteléig 30 vízimalom is őrölte a mezőföldi gabonát.
Iparjog, céhtagság is jellemző volt 1872-ig. Rácalmás 10 malomhelyet kért 1867-ben a közlekedési minisztertől. Kulcs alatt egyről beszéltek az öregek a századforduló idejéből.
Kulcs puszta betelepülése, mint fentebbi két adatból levonható: a XIX. század második felére tehető. Az, hogy az 1898. évi IV. tc. alapján a hivatalosan megállapított, mint hozzátartozó jelentős lakott hely: Kulcs puszta, alátámasztja az állítást.

Tegnap … Óhatatlan az összetartozás – így hozta a történelem. Rácalmáson alakult ki a közigazgatás, iskola és templom is ott működött. Kulcsról néhány gyerek odagyalogolt betűvetésre, itt a kultúrának más forrása buzgott. A századfordulón Csáki István suszter lisztért, sóért tanította lakásán olvasni, számolni a gyerekeket. 1902-ben épült az első iskolaépület Kulcson. (1958-ban lebontották, a mai épület helyén állt.)
1912-ben a Jankovich család közbenjárására építettek emeletes iskolát. A közigazgatás ide a községi szolga, a kézbesítő és a kisbíró személyén át jutott, no meg a képviselőtestület kulcsi tagján keresztül, (főleg az I. világháború után).
1928-ban már az adófizetők kérésére a képviselőtestület Kulcs fürdőtelep névváltoztatást kezdeményezi, hiszen folyamatosan jönnek le Budapestről a középpolgárság képviselői, üdülők épülnek, sportegyesület, baráti kör alakult.
A szinte teljes állatorvosi kar Kotlán Sándor tanár úrtól, a világhíres parazitológustól, Jármai Károly kórboncnok professzortól, Hutÿra Ferenc, Gouth Gy. Endre, Maczis Árpád, Manninger Rezső, Szepeshelyi Andor professzorokig töltötték itt szabadságukat.
Híres operaénekesek – élükön – a Wagner hőstenor Závodszky Zoltánnal – írók, Tábori Piroska, Sőtér István alkotnak itt és vallják otthonuknak községünket.
Politikusok, Szakváry Emiltől Vas Zoltánig kártyáznak, vitáznak, nem mindig azonos nézeteket képviselve. Itt járt iskolába a néhai dr. Kovács Pál népjóléti miniszter és itt nevelkedett dr. Gidai Erzsébet.
Ma is számtalan művész és közéleti személyiség a vendégünk, többek között Tordy Géza, Lehoczky Zsuzsa, Miskolczi Miklós egykori és jelenlegi üdülőtulajdonosok.
A II. világháborút e kis falu is megsínylette, hiszen 1944-45 fordulóján kétszer cserélt gazdát.
A fellendülés a pentelei építkezéssel kezdődött, majd az 1960-as évek adtak lendületet Kulcsnak, a hétvégi kertek parcellázásával.
Új időszámítás a település életében az 1994. évi népszavazás, melynek eredményeként az 1994. december 11-én tartott önkormányzati választásokat követően Kulcs község közigazgatásilag különvált Rácalmás Nagyközségtől.
Ezt követően Kulcs önálló községként töretlen lendülettel fejlődik.

Ma … Új lendület, gyors eredmények Az infrastruktúra fejlesztése út, telefon, kábeltelevízió, internet, egyre vonzóbbá teszi az állandó letelepedést. A közmű hálózat és szolgáltatás – csatornázás kivételével – szinte teljes. Orvos, gyerekorvos, fogászat, gyógyszertár rendelkezésre áll, védőnői szolgálat óvja a várandós anyákat és a gyermekeket. A dunaújvárosi kórház mozgásszervei- és műtét utáni rehabilitációs osztálya és a 2004-ben megnyílt Kistérségi Egészségügyi Központ járóbeteg szakrendelése, egynapos sebészeti ellátása egészíti ki az alapellátást. A magánvállalkozás működtetésében lévő Idősek Otthonában közel 30 idős ember, élvezik a kitűnő ellátást és gyönyörű kilátást.
Üzlet-, építő- és javító szolgáltatás teljes. A kereskedelmi és szolgáltató övezetben egyre több cég telepedik le, munkaalkalmat kínálva. 2004-ben az önerőből épített új Óvodánkban állandó növekvő létszámmal ma már több mint 70 gyerek kap kitűnő ellátást és nevelést. A kulcsi óvoda a 2005/2006-os nevelési évtől vette fel a Százholdas Pagony Óvoda nevet Ez a név A. A. Milne Micimackó című művéből származik. 2002/2003-as tanévtől kezdve megindult az általános iskolánkban –felmenő rendszerben-a felső tagozatos oktatás és néhány év alatt az alig 38 fős iskolánkból 140 gyermekes, fejlődő oktatási intézmény lett, művészeti és szabadidős kiegészítő foglalkozásokkal. A kulcsi Általános Iskola a 2005/2006-os tanévben vette fel a jeles író Fekete István nevét.
Csak egy népességi adat: 1996. január 1-jén 1312 fő állandó lakost regisztráltak, míg 2006. január 1-jén több, mint 2300 fő az állandó lakosok száma. Az itt üdülők száma 2180 üdülőben, kiskertben és zártkertben a nyári időszakban eléri a 4500-4800 főt.
Kulcs közigazgatási területén létesült 2001-ben az ország 600 kW-os első szélerőműve, tíz km-ekre impozánsan hirdetve a modern kor vívmányait.
2002. március 15-én került átadásra az önerőből épített új Polgármesteri Hivatal, amelyben színvonalas ügyintézés mellett helyet kapott a kultúra: kiállítások, hangversenyek, előadások követik egymást Itt került megrendezésre Kulcs község önállóságának 10. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat keretén belül a Kulcs Fürdőtelepet alapító tudós állatorvosok emléke előtt tisztelgő kiállítás és emlékülés. Ebben az évben ünnepelte a község alapításának 650. évfordulóját.
Nemzetközi kapcsolatainkat a székelyföldi Kecset-Kisfaluddal, és a szlovákiai Kulcsod községgel kialakított testvérfalui viszony mutatja ékesen.
2006 júniusában átadásra került az M 6-os autópálya amellyel a község a jelenleginél is jobban megközelíthetővé válik.
Érdemes meglátogatni községünket és élvezni a vizet, a horgászlehetőségeket, hiszen akár közúton, akár vízen vagy vasúton is elérhetők vagyunk.

2009. évben megépült a Százholdas Pagony újabb két csoportszobája, így két csoporttal, egy bölcsődei és egy óvodai vegyes csoporttal bővült az óvoda kapacitása.
A Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is sokat fejlődött: Kulcs Község Önkormányzata önerőből megépítette a gyerekek részére a Zenetermet, mely az iskolai tornaterem, sportfoglalkozások részére is kiválóan alkalmas, valamint pályázati támogatás segítségével felújította az általános iskola épületét.
Az M6-os bekötőút Rácalmás és Kulcs közötti összekötő szakasza is ebben az évben épült meg. Bár jelenleg az út még csak portalanított felülettel rendelkezik, az Önkormányzat reményei szerint még ebben az évben szilárd aszfaltburkolatot is kap az út.
Az évek folyamán eléggé megkopott a Duna parton álló Hajóállomás épülete, ezért még ebben az évben – szintén pályázati támogatással – felújíttatja az Önkormányzat, hogy azt tavasszal a lakosság és az érkező vendégek újra használatba vehessék.